#kaveztasdadokit kampány a Kórházellátó fb oldalon

Egy hétfői napon történt.
Előző pénteken még minden rendben volt, poénkodva, jókedvűen mentünk haza a kollégáimmal örömmel a szívünkben egy jó kis hétvége reményében.
Aztán hétfőn reggel lesokkolódott a világ, MINDENKI MARADJON OTTHON! hangzott az ukáz és azt sem értettük mi történt velünk, az egész általunk ismert világgal...

Kávéztasd a dokit!

Pár nap teljes letargia következett. Bezárkóztam az otthoni iroda sarkomba és próbáltam felfogni, hogy mi is történt, mit lehet tenni. SEMMIT volt mindúntalan a válasz, amit a képlet eredményül kiadott. Akinek a környezetében van/volt (vagy ő maga) frissen szült édesanya, az tudja milyen az az állapot, amikor az ember azon is elsírja magát, hogy az ég kék, a fű pedig zöld.
Valahogy én is ebbe az állapotba kerültem és tudni sem akartam arról, ami történik.

Hálát adok az égnek, hogy azok az emberek vesznek körül, akik.
Pár nappal később már nem azon gondolkodtam, hogy mi mindent veszítettem el egyik percről a másikra (konkrétan nekünk a bevételünk k. 80 %-a vendéglátásból és irodai bérlőktől származott akkor), hanem azon, hogy hogyan és kinek tudnék segíteni.

"A jelenlegi helyzetben azt gondoljuk az a helyes magatartás, ha mindenki a nála egyel rosszabb helyzetben lévőnek próbál segíteni. Ha ez a teljes társadalmon atívelő gondolat lesz (amit tettek is követnek) akkor van esélyünk mindannyiunknak emelt fővel és büszkén állni majd pár hónap múlva a tükör és egymás szemébe nézve egymás előtt ."

2020. március 16-án írtam ezt, egyetlen nappal a kislányom születésnapja előtt, és egy nap híján 2 évvel ezelőtt (2022. március 15-e van, amikor ezeket a sorokat írom éppen).
Ma is pontosan annyira aktuális, mint ott és akkor.
Kerestem a lehetőségét, hogy hogyan is tudnánk mi kávéval segíteni bármit, bárkit is.
Másunk sem volt, mint szabad kapacitásunk, dolgozni alig kellett valamit a talpon maradt parnterekkel. Fel sem merült a gondolat, hogy a kollégáimat elküldjem, így próbáltam kitalálni mihez tudnánk kezdeni.

Megszületett hát a kórházellátó oldal és a #kaveztasdadokit kampány!
Számos kórháznak és megannyi mentőállomásnak juttattuk el az adomány kávékat és tesszük ezt ma is ha van raktáron adományozott kávé a részükre.
Csodálatos emberekkel kerültem kapcsolatba nap, mint nap miközben egyeztettem kórházigazgatókkal, osztályvezető főorvosokkal, főnővérekkel, mentőállomás vezetőkkel, diszpécserekkel és mentőorvosokkal, hogy mit, hova mikor és hogyan juttassunk el nekik.

Ennek a kampányunknak soha nem lesz vége!

Ők azok, akik nem csak a vészhelyzet idején, de minden időben arra tették fel az életüket, hogy segítsenek MINDEN embertársunknak nemtől, fajtól, bőrszíntől, vallástól, politikai hovatartozástól és úgy általában mindentől függetlenül...
Ma is öröm rá gondolni, hogy mi is tudunk nekik egy pici örömöt szerezni, hozzá tudunk járulni egy egészen kicsikét ahhoz, hogy erejük legyen véghez vinni mindazt, ami aznap rájuk vár feladatként.